Bochkor Gábor és
Barta Sylvia

A vendégek rövid bemutatása

Barta Sylvia
Bochkor Gábor

A klipek megtekintéséhez az ingyenes RealPlayer szükséges!

Osztálytalálkozó - 6. műsor

1999. november 18. csütörtök 20.00 tv2

Barta Sylvia és Bochkor Gábor

A mai műsor fővendégei a tv2 közkedvelt időjósa, Barta Sylvia, és a népszerű rádiós-tévés személyiség, Bochkor Gábor.

A műsor szokásos kezdete - főcím, szobafilmek, fotónézés - után szintén a megszokott módon gyűjtik össze társaikat főszereplőink a nézőtérről. Bochkornak sokkal könnyebb a helyzete, hiszen az ő osztályuk legtöbb tagja mindmáig tartja egymással a kapcsolatot, az ő gimnáziumi éveik alatt valóban tartós, minden próbát kiálló barátságok születtek. Pedig Bochkor negyedikben már külföldön tanult, kiküldetésben élő édesapját követte a család.

Barta és Bochkor első megmérettetése közös: a "Citromízű banán" című dalt kell különféle stílusokban előadniuk; felváltva sírósan, hasfájósan, boldogan, affektálva, majd a végén egyszerre pszichopata módjára. Bár a többi stílus is remekül sikerül, mégis mindkettejüknek az utolsó sikerül legtökéletesebben, ki tudja, miért…

Rendhagyó értékelés következik: a nézőtér felső sorában három álarcos ember ül, akik hatalmas, "V" betűt formázó kezet avagy túlméretezett fityiszt mutatnak fel tetszésük, illetve nem tetszésük jeléül az előző produkciót illetően. Mindkét versenyzőnk teljesítményét kedvükre valónak találják, ám Bochkor mind furcsábban méregeti a különös zsűrit. Mintha ismerősek lennének… S valóban: remek barátai, az Új Skorpió együttes tagjai: Frenreisz Károly, Tátrai Tibor, és Papp Tamás. Természetesen a felismerés után lejönnek ők is a színpadra, és rövid beszélgetést követően előadják nagy sikerű számukat, a "Folyóparton ülve" című dalt.

Barta élete korábban is több vonatkozásban utalt a mai mesterségére, még ha kissé átvitt értelemben is. A jóslás például többször szerepet játszott nála. A színpadra érkezik egy testes cigány jósnő, aki temérdek bűvkelléke közepette egy különös jóslatot mond Sylviának, a múltból kiindulva eljutván napjainkig. Eszerint Barta manapság negyedik gyermekét várja, férjével nagy szeretetben, de szegényes körülmények között élnek, bár olykor van pénzük megtankolni kis autójukat és kirándulni egyet. Sylvia mind nagyobb álmélkodással hallgatja e szavakat, s nem jut eszébe, hogy mindezt a jövőképet ő maga festette diákkorában. A színpadra érkező hajdani osztályfőnöke, Herczog Antalné, "Ibi néni" aztán emlékezteti őt e dolgozatára, arra, hogy miként képzelte életét 10 évvel az érettségi után. Sylvia nem is tudja, örülnie kell-e amiatt, mert gyökeresen másképpen alakult minden.

Maradva Barta és a jóslás témájánál, eztán időjárás-előrejelzéssel kapcsolatos népi hiedelmek közül kell elválasztania a valódiakat a gegcsapat által megálmodottaktól. Sylvia ebben kevéssé jeleskedik, ami azt is jelentheti, hogy ő a meteorológiát csakis tudományos alapokon képes kezelni. Mindenesetre a levelibéka befőttesüveg-beli hely- és helyzetváltoztatását pontosan magyarázza el. Friderikusz arra biztatja őt, hogy illusztrálja is az elmondottakat egy valódi békaember és egy létra segítségével. A létra a színpadon áll, ám a közelgő békaemberben Barta azonnal felismeri régi nagy szerelmét, Tóth Gergelyt, akivel annak idején ráadásul brekegve beszélgettek egymással. Közösen idézik fel a románc egyes epizódjait.

Bochkor szerelmi élete sem volt passzív, amint ezt az osztálya által átköltött "Bob herceg" dal új, róla szóló szövege is bizonyítja.

De komolyra fordítva a témát: Bochkor nagyszerűen beszél angolul és németül, hála a külföldön töltött éveknek. Így hát neki következik a "Nyelvvizsga". Az "Anyám tyúkja" című közismert költeményt kell soronként lefordítania angolra, németre, és oroszra. Szabad fordítás is elfogadunk, s ettől Bochkor szárnyakat kapván rögtön így kezdi a verset. "Ay, what is the stone…" ("Ej, mi a kő…"). Sorról sorra birkózik a költeménnyel, buzgón bámulja a kivetítőt, s észre sem veszi, hogy hátulról belopódzik valaki, karján kosárban egy tyúkkal: Lux Judit, a "mama", szeretett osztályfőnökük. Nagy az öröm a hajdani diákok körében, marasztalják is a tanárnőt, nem engedik el a felvétel végéig körükből.

Barta fölöttébb sportos alkat, középiskolás éveit kevéssé a tanulás, mint inkább a sporttevékenység határozta meg. Bochkorról efféle korántsem mondható el, éppen ezért itt az ideje pótolni az elmulasztottakat. Barta aerobic dresszet húz, Bochkorra viszont egy igencsak lógó mackónadrág kerül, sajátságos divatnak megfelelően felette viselt tornagatyával. Barta vérbeli edzőként ütemes ritmusú aerobic leckét ad Bochkornak és mindkét osztálynak. Bochkor elismerésre méltó buzgalommal próbál megfelelni a Sylvia diktálta ütemnek és elvárásnak, de mozgásán azért látszik, hogy ez a műfaj ez idáig nem kapott főszerepet az életében. Sebaj, "idősebbek is elkezdhetik!", legalábbis e szignált játssza a Tea együttes.

Ám Bochkor, dacára churchilli elveinek - "no sport!" -, mégis kitűnő kapcsolatban volt egykori testnevelő tanárával, a most érkező Pálfi Béla Gáborral. Persze, néhány fotó megtekintése után ez érthető: a tanár úr - aki alig néhány évvel volt idősebb tanítványainál - a házibulikon diákjain túltéve "eresztette el a haját".

S ha már fővendégeink sportos öltözékben vannak, következzék még egy testi jellegű megpróbáltatás: egy stúdió-béli szlalompályát kell leküzdeni egy fordítva működő biciklivel. Ez utóbbi lényege, hogy a kormány mozdításával ellentétesen halad a kerék. Igen nehéz irányítani ezt a kontrareakcióval működő járművet, de ez nem baj, ugyanis most az a célunk, hogy versenyzőink hibázzanak, döntsenek csak le minél több jelzőrudat! Ugyanis ezért büntetést kapnak: legféltettebb kincseikkel történik valami apró ármány. Barta szívéhez legközelebb álló tárgy a Harley Davidson motorja, ami téli pihenőjét Tihanyban tölti. Ám stábunk ezt természetesen kinyomozta, s most a motor mellett várják a munkatársak a fejleményeket. Ugyanis ahogy táblát lever biciklizés közben Sylvia, annyi matricát ragasztanak majd gyönyörűen polírozott motorjára. Első kapcsolásunkkor kollégánk, Misi meg is mutatja a malacka-matricát, meg a hatalmas szíves matricát, és a többit, miközben Barta korábbi pírja teljesen eltűnik… Bochkor a szivargyűjteményére vigyáz a világon mindennél jobban. Ám ez már csak múlt időben érvényes: népszerű Tobink és a stáb behatoltak Bochkor lakásába, megtalálták a különleges párásító dobozban tárolt értékes dohánytermékeket, s a kapcsoláskor Tobi már el is helyezkedik Bochkor kanapéján, lábát kényelmesen az asztalra helyezi, s kedvtelve gusztálja eljövendő csemegéit...

Barta és Bochkor felváltva szlalomoznak a körpályán a különleges biciklivel, s természetesen hibáznak: Bochkor három, Barta két bólyát dönt fel. Munkatársaink azonnal jelentkeznek a külső helyszínekről, s máris láthatjuk az első matrica felragasztását Sylvia féltve őrzött Harleyjára, illetve Gábor lakásán Tobit, amint kéjesen szívja a méregdrága szivart. Fővendégeink iszonyodva szemlélik a jeleneteket, miközben Friderikusz arcát fürkészik: netán ez valami tréfa? De nem, sajnos a másik tévécsatornán futó műsorában átveréseket hivatalból művelő Bochkornak is tudomásul kell vennie: ez a tréfa nem tréfa!

A hangulat oldásául a színpadra érkezik Bochkor egykori történelem tanára, aki az elmék pallérozása mellett gondot fordított a közösségi életre is: máig emlékezetes biciklitúrák szervezőjeként tartja számon őt az osztály.

Barta Sylviát szülei katolikus szellemben nevelték, ami ritkaságnak számított az idő tájt. Barta azonban - röpke gyermeki ellenkezés után - szívesen vett részt az érdligeti egyházközösség életében. E társaság révén a lelki muníció mellett máshoz is jutott: mindmáig feledhetetlen élményt jelent a számára az egyházi kórus, és itt ízlelte meg először a szerelmet is. Most egy fekete bőrű gospel kórus érkezik a színpadra, az "Oh, happy day" című számot éneklik több szólamban. Sylvia figyelmesen szemléli a kórus tagjait, és feltűnik neki, hogy "valaki nem az idén barnult". Bár a maszk tökéletes, természetesen egyikőjük sem néger, Barta mégis könnyedén kiválasztja közülük régen látott első szerelmét, Harkai Lászlót. Felidézik románcuk kezdetét, az első csókot, ami csak a kezdetek után egy évvel csattant el a hamvas lelkületű fiatalok között. Szóba kerül az oratórium, amit Harkai írt, Szűz Mária szerepét kimondottan Bartának szánva. Ezt felidézendő - bár a fenti szerep immár kevéssé illő hősnőnkhöz - Barta dalra fakad: ezúttal Mária Magdaléna dalát adja elő a "Jézus Krisztus szupersztár"-ból.

Bochkor életében nem játszottak jelentős szerepet az állatok, bár gimnazista korában voltak dédelgetett kedvencei: Gusztáv és Leó, a két ékszerteknős. Igazából Gustav Husak és Leonyid Brezsnyev névre hallgattak - hiszen valóban barátok voltak -, ám Bochkor a tegező viszony okán csupán becenevükön szólította őket. Ezúttal állat- és emberismeretéről kell számot adnia a következőképpen: 3 osztálytársa 3 állattal érkezik a színpadra, ám a gazdik elcsereberélték jószágaikat, s a róluk szóló jellemzést akként mondják el, hogy abból az állat fajára ne lehessen rájönni. Bochkor nagyszerű empátiáról tesz tanúbizonyságot: csalhatatlanul választja ki a megfelelő házikedvencet a megfelelő gazdához, ami már csak azért is könnyű, mert az állatok habitusukban meglehetősen hasonlítanak az őket nevelő emberekhez.

Bochkor gimnáziumi éveinek legendás zenekara, a hetvenes évek tinédzserkedvence, a Sweet érkezik a színpadra, s fergeteges hangulatú zenéjük hallatán az egész stúdió táncra perdül.

Ezután vetünk egy pillantást külső helyszíneinkre: bizony, Barta motorján már jó néhány matrica díszeleg, s Bochkor hamutartójában is szaporodnak az elnyomott szivarvégek. Fásult fővendégeinknek már hüledezni sincs erejük a veszteség láttán...

Továbbra is Bochkor kap embert próbáló feladatot: ezúttal másik nagy zenei kedvence, a Kiss együttes jellegzetes maszkját öltve, s a szintén általuk használt csillag alakú basszusgitárral a nyakában egy akadálypályát küzd le, miközben dübörög a Kiss összetéveszthetetlen zenéje. A próbán volt már kisebb kalamajka: Bochkor alatt egyszerűen beszakadt a felnőtt ember számára alulméretezett csúszda. Most azonban sikerrel veszi az ugróiskolát, a mérleghintát, a limbóléc alatt is átbilleg, a mászórács sem szegi kedvét, s végül, bár óvatosan, de a lejtőn is leereszkedik.

Friderikusz eztán a nála levő stilizált hangszerről kérdezi Bochkort: szép, szép, de nem esnék jobb fogás az eredetin? Bochkor bólint, Friderikusz pedig bekéri a hangszert. Ám aki a színpadra hozza, az nem kellékes, hanem Bochkor gimnáziumi szerelme, menyasszonya: Butkovics Andrea, aki manapság Cipruson él, ott lelt rá egyik leleményes szerkesztőnk. Nagy örömmel üdvözli egymást a két hajdani szerelmes, s a lány meghatott könnyeiből kiderül: ez az érzelem, mint ahogyan az az első szerelmekre jellemző, soha nem múlik el igazán.

S ha már ott a gitár, következzék egy produkció: Bochkor remek barátai a Republic együttes tagjai, olyannyira, hogy ha koncertkörútjuk arra kanyarodik, amerre Bochkor tartózkodik, mindig beveszik a bandába az egykori kiváló basszusgitárost. Most is így történik, sőt, Bochkor egy szólót is énekel a "Csak a szívemen át" című számban, ki-kikacsintva a meghatott Butkovics Andrea felé...

Barta ruhaipari szakközépiskolába járt, nem maradhat hát ki a "Szabás-varrás vizsga". Igaz, most nem a gyakorlati, mint inkább az elméleti tudásáról ad számot Barta: fel kell öltözetnie Bochkor a színpadi ruháskosár megannyi öltözéke közül mindabba, amiről úgy véli: ilyesmiket hordhatott Gábor a középiskolában. Barta tökéletesen oldja meg a feladatot: egy korabeli fotóval összehasonlítva a most felöltöztetett Bochkort, bizony makulátlan a hasonlóság.

Bochkorék annak idején megalakították a "Mandarin" elnevezésű formációt, amely egy különleges szinkron-pantomim műfajban remekelt: a négy tag egyike adta a hangot a másik három mozdulatsoraihoz, s ekként jelenítettek meg történeteket. Saját maguk szórakoztatásán kívül egyetlen céljuk volt: egy diákvetélkedő fődíjasaiként ki szerettek volna jutni Amszterdamba. Ez nem sikerült, csupán a soproni döntőig értek el, de mégsem bánták, mert sok örömöt okozott nekik a közös játék. Most a Forma-I jelenetét adják elő, amelyben Bochkor mint sofőr vesz részt (ez a jelenet sajnálatos hanghiba miatt végül kimaradt az adásból).

Néhány évvel ezelőtt fellépett a Friderikusz Show-ban egy francia duó, hasonló jellegű produkcióval. Most újra itt vannak a színpadon, Arnaud Soir és Xavier Villesec, s bár ők nemzetközi szinten is megnyertek egy s más díjat, mégis bátran mondható: remek előadásuk mellett korántsem kellett szégyenkeznie Bochkorék csapatának. Sőt.

A következő feladat a legnagyobb döbbenet Bochkor számára. Tudni kell róla, hogy egyszerűen gyűlöl táncolni, sietve távozik még a tájékáról is annak a helynek, ahol táncoló emberek fordulhatnak elő. Barta viszont kimondottan szeret ropni. E helyzetben, az aerobic óra után kihagyhatatlan, hogy Sylvia ne adjon át tudományából újabb fejezeteket az igencsak vonakodó Gábornak. Ám nincs mese, ez a játék komoly, a lány elkapja a fiút, és sorra veszi vele a csacsacsa, a keringő, és a rock and roll lépéskombinációit. Bochkor csüggedten követi Bartát, ám néhány perc elteltével mintha ráérezne a táncmozdulatok ritmusára, s mind lazábban követi testével a zene ütemét. Nos, az bizonyos, hogy ezúttal olyasvalamit próbált ki Gábor, amitől ez idáig csupán azért idegenkedett, mert nem volt része benne. S ha nem is válik belőle a jövőben a parkett ördöge, de talán most megérzett valamit a tánc öröméből.

Lazításképpen újból zene következik: a Barta-féle csupa lány osztály tagjainak kedvence az Edda együttes volt. Most ők lépnek a színpadra, sikerszámaikból összeállított egyvelegükkel, s a színpadi táncba - életében először - már magától kapcsolódik be Bochkor Gábor.

Nincs más hátra, mint a "Záróvizsga", a két osztály diákéveinek korából összeállított kvízkérdés-sorozat. Az orrhossznyival mindvégig vezető Bochkor-osztály itt sem veszíti el előnyét, így ők vonulnak a stúdió előtt várakozó 30 csillogó-villogó Harley-Davidson motorhoz - a szerkesztőség számított arra, hogy esetleg a Harley-rajongó Barta Sylvia csapata nyeri a veetélkedőt -, s e csodagépek repítik Bochkorékat bankettjük színhelyére, a Kárpátia étterembe. Bartáékat pedig a már ismert Menza-parti várja a stúdió előterében, s itt a főzelékes tányérok között áll a bál éjfél utánig, hangulatával megkoronázva e remekül sikerült estét.